Megkezdődtek a Freudenberg Sealing Technologies (FST) új nyerskeverő üzemének építési munkálatai a weinheimi telephelyen. A Freudenberg Real Estate (FRE) és a Freudenberg Service (FSV) társaságokkal közös projektben a fenntarthatóság kiemelt szerepet játszik. „A fenntartható cselekvés számunkra nem öncélú, hanem hozzáadott értéket teremt. A környezet és az erőforrások védelmén túlmenően minőségi és folyamattechnikai előnyöket is hoz számunkra” – mondja Christian Pfeifer, a gyártervezés vezetője.
Az FST új nyerskeverő üzemének építése Weinheimben egy hatalmas projekt. A két szomszédos épület – egy raktár, valamint egy gyártó-, fejlesztő- és adminisztrációs épület – impozáns látványt nyújt majd. Nem is csoda, hiszen mintegy 30 Freudenberg-telephely szerzi be innen az alapanyagait.
Az új építkezés során mindhárom projektpartner nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. Amikor két év múlva befejeződnek az építési munkálatok, például a tetőn elhelyezett fotovoltaikus rendszer már messziről is jól látható lesz. Ez a rendszer a saját áramszükséglet jelentős részét fogja maga előállítani. Szakembereknek: A nyerskeverő üzem tetején egy 1,5 megawattos rendszer fogja a napenergiát villamos energiává alakítani.
20 százalékkal jobb, mint a követelmény
Természetesen az új nyerskeverő üzem épületszerkezete is megfelel majd a legújabb energiahatékonysági szabványoknak. „Minden jól szigetelt és légzáró lesz, hogy még a legapróbb nyílásokon vagy résekön keresztül se áramolhasson be vagy ki a levegő. Anyagválasztásunknak köszönhetően akár 20 százalékkal is meghaladjuk a törvényi előírásokat. Így az évszaknak megfelelően csökkentjük a hűtéshez vagy fűtéshez szükséges energiaigényünket” – magyarázza Pfeifer.
A raktárépület hőmérsékletét – hasonlóan a magánlakások padlófűtéséhez – a padlóban elhelyezett vízvezeték-rendszer segítségével szabályozzák. A betonpadló ebben az esetben energiatárolóként működik. Télen hőt, nyáron pedig hideget vesz fel. Ezt követően a padló fokozatosan, de egyenletesen adja át a hőmérsékletet a helyiség levegőjének, és kellemes beltéri klímát teremt.
Ennek a „betonpadló-tárolási hatásnak” az a nagy előnye, hogy „spontán módon energiát vásárolhatunk és felhasználhatunk, hogy azt aztán hosszú időn át kihasználhassuk” – magyarázza Pfeifer. Ehhez tudni kell: a zöld áram ára – amilyet a Freudenberg erőmű az IPW-től vásárol – erősen ingadozik. Ha süt a nap és fúj a szél, olcsón beszerezhető. Pont ilyenkor tudja az új keverőüzem – az erőműn keresztül – alacsony áron beszerezni, majd az így előállított hideget vagy meleget a padlóban „tárolni”.
Zseniálisan egyszerű, de egyszerűen zseniális: az épület a hűtéshez a fizika törvényeit használja ki: a meleg levegő felfelé emelkedik. Így éjszaka – különösen nyáron – a felesleges hő a nyitott mennyezeti ablakokon keresztül távozik – légkondicionáló nélkül.
Hűtés és fűtés: két legyet egy csapásra
A környezetvédelem, a költségtudatosság és a hatékonyság témaköre nemcsak az új épület építését határozza meg, hanem a benne található gépekre is vonatkozik. Legyen szó dagasztógépekről vagy hengerlőgépekről: a keverővonalakat üzem közben hűteni kell. Az ehhez használt hűtővíz eközben felmelegszik.
Akárcsak egy otthoni hűtőszekrényben, az új keverőüzemben egy hőszivattyú ismét lecsökkenti a hűtővíz hőmérsékletét. Így a következő ciklusban ismét betöltheti hűtő funkcióját. Ennek további előnye: a hűtővízből kivont hő melegvíz formájában visszakerül az IPW távfűtési hálózatába. Ez azt jelenti, hogy a gépek hűtésére felhasznált energia az IPW-ben újra hasznosítható az épületek fűtésére vagy a csapból folyó meleg víz előállítására. Ez fenntartható megoldás. A felesleges (hő-)energiát nem engedik ki hasznosítatlanul a környezetbe, hanem újrahasznosítják.
Kevesebb fogyasztás teljesítményveszteség nélkül
A költözést arra is kihasználják, hogy érdemi műszaki fejlesztéseket hajtsanak végre. Így például a keverővonalakat, különösen a dagasztók és hengerlőgépek hajtásait energetikailag optimalizálják – teljesítményveszteség nélkül. Ennek mintájául egy Indiában megvalósított kísérleti projekt szolgál, amely elnyerte a Freudenberg-csoport „We all take care” díját. Ez egy klasszikus példa a „legjobb gyakorlatra”.
Pfeifer szemléletesen fogalmaz: „Autóra vetítve rendszereink továbbra is egy luxusautó teljesítményét nyújtják, de csak annyi üzemanyagot fogyasztanak, mint egy kisautó.” Minden megtakarított kilowattóra pénzt jelent, és ez az emelkedő energiaárak mellett még inkább igaz.
Végül az új nyerskeverő üzem számos folyamatfejlesztése is hozzájárul a fenntarthatósághoz. Egyszerűen zseniálisnak tűnik az a terv is, hogy a töltőanyagokat a gravitáció segítségével adagolják. Ingyenesen, energiafelhasználás nélkül. „Eddig ehhez drága sűrített levegőre volt szükségünk. Most a töltőanyagok egyszerűen fentről lefelé esnek” – magyarázza Peifer. Ennek az úgynevezett gravimetrikus adagolási technológiának további előnye, hogy rendkívül pontosan működik.
Az automatizálás találkozik a mesterséges intelligenciával
Az új telephelyen is folytatni kívánja a nyerskeverő üzem az évek óta követett automatizációs irányvonalat. Az, hogy a munkamegbízásokat, a tételeket kísérő dokumentumokat és sok más információt a jövőben már nem papírformátumban, hanem digitálisan továbbítják és dokumentálják, magától értetődőnek tűnik. Ez kíméli a természeti erőforrásokat, egyszerűsíti és felgyorsítja a folyamatokat.
Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság tekintetében különösen sok előnyt lehet elérni, ha az épülettechnika és a termelési berendezések egymással, valamint az internethez és az energiaellátókkal hálózatba kapcsolódnak, és – így hangzik a jövőkép – a mesterséges intelligencia (MI) irányítja a folyamatokat. Más szavakkal: az új épület lehetőséget nyújt az FST számára, hogy a jövőben a fenntartható hatékonyság jegyében fokozottabban ötvözze az automatizálást és a MI-t.
A mesterséges intelligencia vezérlésével például a vezető nélküli automatizált szállítójárművek mindig a leghatékonyabb útvonalat választhatnák ki a legkedvezőbb időpontban, és pontosan akkor töltenék fel az akkumulátoraikat, amikor – lásd fent – az áram éppen olcsón elérhető. Néhány további okos példa: ha a gyártórendszer időben jelzi az épületrendszernek, hogy melyik gyártósor mikor kezdi meg a termelést, a helyiségek környezeti feltételei automatikusan tökéletesen ehhez igazíthatók. Vagy: ha a CO2-Az érzékelők és a jelenlétérzékelők folyamatosan jelzik, hogy jelenleg hány személy tartózkodik egy irodateremben, így a helyiség hőmérséklete, a friss levegő beáramlása, a világítás vagy a redőnyökkel történő árnyékolás pontosan ehhez igazítható. Emellett a légkondicionálónak sem kell teljes gőzzel működnie, ha az interneten keresztül elérhető időjárási radar hamarosan hűsítő zivatart jósol. Ezután a szobahőmérsékletet kényelmesen – és automatikusan – csökkenteni lehet a nyitott ablakok segítségével.
Végül, de nem utolsósorban: a fenntarthatóság szempontjából további előnyt jelent, hogy a raktár és a gyártás egy helyen összpontosul. Az ipari parkban korábban alkalmazott decentralizált elrendezéshez képest ez a központi megoldás szállítási útvonalakat és időt takarít meg.
