Az olyan divatos szavak, mint a dolgok internete, az ipar 4.0, a gyár 4.0, az intelligens gyár és a hálózatba kapcsolt gyár, mindenféle digitalizációs vitában felbukkannak. Többé-kevésbé mind azt a termelési jövőképet írják le, amelyben a gépek együtt dolgoznak és nagyrészt önállóan, emberi beavatkozás nélkül szerveződnek. Milyen messze van ezen az úton a Freudenberg Sealing Technologies (FST)?
A termék tételének elkészülte után a dolgozó egy gombnyomással kér egy szállítórobotot, amely autonóm módon szállítja az alkatrészeket a géptől a raktárba. Az FST-nél az ehhez hasonló forgatókönyvek már sok helyen valósággá váltak. A dolgozók így mentesülnek a nem produktív szállítási feladatok alól, és a gépnél végzett értékteremtő tevékenységekre koncentrálhatnak.
Még „okosabb”, ha a gép teljesen önállóan kéri a szállítórobotot, és ezt időben, még a tétel befejezése előtt megteszi. A robot így pontosan a megfelelő időben áll készenlétben, így nem maradnak kihasználatlanul várakozási idők vagy késések. Hasonlóan hasznosak az alkalmazottak számára a látásvezérlő rendszerek, amelyek képfelismerés segítségével kiválogatják a hibás alkatrészeket, így azokat már nem kell a kézi végellenőrzés során ellenőrizni.
„A termelési folyamatok digitalizálásában rejlő lehetőségek óriásiak. A kérdés nem az, hogy megtesszük-e. Csak az a kérdés, hogy mikor mit és milyen gyorsan teszünk. Ellenkező esetben lemaradunk” – mondja Oliver Müller, a termékfejlesztés és gyártás/CPIM digitális rendszerek alelnöke. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az FST-nél 2021-ben megalakult, növekvő „Connected Factory Community” számos szakterületről érkező munkatársakból áll és multidiszciplináris. „A pénz és a technológia mellett a digitalizáció tőkéje a munkavállalók ötletei. Nem számít, hogy valaki a termelésben vagy az IT-ben dolgozik. A digitalizáció a hierarchiákat és a silóban gondolkodást elavulttá teszi” – mondja Müller.
A hálózatba kapcsolt gyárhoz vezető út hosszú, és sok évet vesz igénybe. Ez a mamutfeladat részterületekre oszlik. Például a gépeket először „meg kell csapolni”, hogy az adatok áramolhassanak. Az érzékelők nemcsak a gépeken, hanem az üzemi területen is rögzíthetik a folyamatadatokat, például a környezeti hőmérsékletet. Ha ezek túl magasak, a keverék még a vulkanizálás előtt elkezdhet megkeményedni.
A „nyersolaj” finomítása
A következő, üzemi menedzsmentnek nevezett szakaszban a kapott adatokat összekapcsolják az informatikai rendszerekkel. „Úgyszólván a nyersolaj kinyerésével kezdjük az adatokból. Az FST-nél már eléggé előrehaladottak vagyunk ebben a tekintetben, és egy ideje már sokat teszünk. Felmerül a kérdés, hogy mivé tudjuk ezt a nyersolajat tovább finomítani” – magyarázza Müller. Mert: „A digitalizáláshoz – mint minden más üzleti tevékenységhez – szükség van célokra, célokra és az általa elérhető előnyök indoklására”.
A cél lényegében az, hogy a számtalan forrásból származó adatokat össze lehessen gyűjteni, egymással korrelálni lehessen, és szimulációk és algoritmusok segítségével használható betekintést lehessen nyerni belőlük. Az út a géptől a felhőig vezet. Ha már a felhőnél tartunk: az FST létrehozott egy tárgyak internetének (IoT) platformját, amelyen a gépekből származó folyamatadatok és az érzékelők adatai összefutnak és összeforgathatók.
Az MSCADA segítségével történő termelési adatgyűjtés az üzemi menedzsment egyik jelzőfénye. Már csaknem 20 FST gyártási terület használja ezt a programot, hogy valós időben láthassa, hogyan folyik a termelésük. A termelési folyamatok adatai, a „nyersolaj”, a folyamatváltozások gyorsan felismerhetők. Az intézkedések és fejlesztések közvetlenül ebből vezethetők le.
Az adatok „finomítása” a vállalat saját gyártási folyamatának optimalizálását eredményezheti, például a munkavállalóknak szóló, a gépbeállítások megváltoztatására vonatkozó ajánlások formájában. Vagy felhasználható a gépek – prediktív – karbantartására és szervizelésére. Az adatok azonban felhasználhatók új üzleti modellek és az ügyfelek számára nyújtott konkrét hozzáadott érték létrehozására is. Például a szállítási idők és határidők pontosan kiszámíthatók. Az adatok lehetővé teszik a gyártási folyamat pontos dokumentálását és nyomon követését is. Az ügyfelek számos iparágban ezt várják el.
A vegyes valóság és a HoloLens szemüvegek már a gyakorlatban is bizonyítják hasznukat az FST-nél. Ezek lehetővé teszik az interaktív háromdimenziós vetítések megjelenítését valós környezetben. A felhasználók a virtuális hologramokat kéz nélkül irányíthatják és a fizikailag létező látómezőben helyezhetik el. A vezeték nélküli holografikus eszközökkel a dolgozók helytől függetlenül hálózatba léphetnek egymással. Mivel ugyanaz a kép van előttük, információt cserélhetnek, képezhetik, tanácsot adhatnak vagy utasíthatják egymást. A gépkezelőket munka közben élő gépadatokkal is elláthatják e technológia segítségével, vagy grafikusan megjeleníthetik az egyes folyamatparaméterek, például a hőmérséklet vagy a nyomás alakulását – a megfelelő információt a megfelelő időben. Ez mutatja: A Connected Factory nemcsak a gépeket, hanem a velük dolgozókat is hálózatba kapcsolja.
