A Freudenberg-NOK India új üzemet épít India északi részén. A tervezés során a fenntarthatóság és az energiahatékonyság központi szerepet játszik. A chennai-i üzem szemléltető tanulsággal szolgál.
A Freudenberg Sealing Technologies (FST) a „fenntarthatóság” és a „folyamatos fejlesztés” témáit szervezeti szinten egyesítette a Lean/GROWTTH & Sustainability vállalati vezető funkcióban. A „pazarlás az pazarlás” háttérgondolata alapján itt erőforrások, idő és energia megtakarítása és optimalizálása történik. Lea Harmening, a fenntarthatósági koordinátor így foglalja össze a hogyan és a miérteket: „Minden fejlesztésbe be tudjuk építeni a fenntarthatósági szempontokat. Minden telephellyel együtt dolgozunk azon, hogy lépésről lépésre csökkentsük a CO2-kibocsátást, és végül elérjük a CO2-semlegességet, amelyre az FST törekszik.”
Harmening egyike annak az öt „fenntarthatósági” koordinátornak, akik az FST-nél a fenntarthatósági feladatokkal foglalkoznak. A csapat az új helyszíneket is gondozza, jóval az első alapkőletétel előtt. Ez jelenleg az észak-indiai Morindára vonatkozik. Itt a Freudenberg-NOK India (FNI) – egy japán partnerrel, a NOK-kal közös vállalat – egy új gyártóüzem építését tervezi. Ez a tervek szerint 2024 végén kezdi meg működését, és felváltja a meglévő basmai tevékenységet.

Fotovoltaika a tetőn
Ezzel az építési projekttel az FNI saját országában tanulhat egy jó példából. Alig néhány évvel ezelőtt a vállalat új üzemet nyitott Chennaiban, az indiai járműipar központjában – és ott máris mércét állított a fenntarthatóság terén. A telephely például saját 1000 kilowattos fotovoltaikus (PV) rendszerével termeli a saját zöld áramát. A Freudenberg világában egyetlen más rendszer sem ilyen termelékeny, és a helyi villamosenergia-szükséglet akár 30 százalékát is fedezi. Nem csoda: Chennaiban évente több mint 3300 órát süt a nap.
A trópusi, nedves éghajlaton a külső hőmérséklet ennek megfelelően magas. Nem ritka a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet. Annak érdekében, hogy az alkalmazottak számára elviselhetővé tegyék a munkakörülményeket, a chennai épület teljesen szigetelt és légkondicionált. „A PV-rendszer legnagyobb fogyasztója a hűtés” – magyarázza Karl Ludwig Stein, a fenntarthatósági koordinátor. A telephely az energia-visszanyerés révén is a hatékonyságra összpontosít: az épületből elszívott levegőt a forró friss levegő előzetes hűtésére használják. Egy másik ökológiai csúcspont Chennaiban a vállalat saját szennyvíztisztító telepe, amely az összes szennyvizet megtisztítja, és szinte az egészet visszatáplálja a hálózatba.
Az FNI Morindában folytatja a Chennaiban megkezdett utat. Ott, India északi részén, nem messze a Himalájától, kedvezőbbek az éghajlati viszonyok; legalábbis éjszaka csökken a hőmérséklet, ami csökkenti az általános hűtési és energiaigényt. A teljes rendelkezésre álló tetőfelületen fotovoltaikus rendszer, teljes épületszigetelés és csarnokhűtés is alapfelszereltség lesz az új helyszínen.

Energiafigyelés az átláthatóság és a hatékonyság érdekében
Az új FST-épületeknél a zökkenőmentes energiafigyelés alapfelszereltség. Ez a Morindában is így van. Ez több szempontból is átláthatóságot teremt. Először is, azonnal felismeri, ha az áram-, víz- vagy sűrített levegőfogyasztás kicsúszik a kezünkből. Miért túl magas az alapterhelés hétvégén vagy éjszaka? Hogyan lehet elkerülni a csúcsterhelést? A felügyelet adatokat szolgáltat a folyamatoptimalizálási lehetőségek azonosításához. Ily módon folyamatoptimalizálásokat lehet bevezetni az energiahatékonyság javítása érdekében. Ugyanakkor ezek az adatok lehetővé teszik, hogy a jövőben az ügyfeleket információkkal lássák el, például az alkatrészenkénti CO2-kibocsátásról. „Az ilyen jellegű megkeresések az utóbbi időben gyorsan növekedtek, és nem csak az autóipar részéről” – mondja Harmening.
Két műszaki szempontból kiemelkedő esemény a foszfátozó üzemek fűtésére és a Morindában található bevonatokhoz használt elszívott levegő tisztítására vonatkozik. „A magas hatásfok miatt sokkal hatékonyabb a hő elektromos úton, hőszivattyúval történő hőtermelés a fosszilis tüzelőanyagok helyett” – magyarázza Stefan Wernz, a fenntarthatósági koordinátor. Egyre több lakástulajdonos választja például ezt az otthonában. Egy egyszerű hőszivattyú azonban nem elegendő egy olyan ipari folyamatban, ahol magas, 95 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítani, mint például a foszfátozás. Az új üzemben az ilyen rendszerek fűtéséhez magas hőmérsékletű hőszivattyúkat terveznek használni – ez az első alkalom az FST-nél. „A hőszivattyúk táplálására a légkondicionáló rendszerek hulladékhőjét használjuk fel” – magyarázza Wernz.
Mikroorganizmusok mint kipufogógáz-tisztítók
A bevonási folyamatok biológiai elszívólevegő-tisztítása szintén energiahatékony és környezetbarát. Stein elmagyarázza, hogyan működik ez az FST kufsteini és reichelsheimi telephelyén, és hamarosan Parets del Vallèsban is: „A kipufogógázt úgymond egy komposztkupacon keresztül fújjuk. A benne lévő mikroorganizmusok végzik a tisztítási munkát, és az oldószerekben lévő szénhidrogéneket vízzé és CO2-vé alakítják. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség további fűtőközegre, és nem kell gázt elégetni a kipufogógáz tisztításához.” Alternatív megoldásként – a döntés még függőben van – a Morindában nedves mosót lehetne alkalmazni, amelyben víz nyeli el az oldószereket és más szennyező anyagokat. Ezt a szennyvizet aztán az üzem saját szennyvíztisztító telepén tisztítanák meg – természetesen biológiai úton. Az FST középtávon minden telephelyén le akarja zárni a hagyományos regeneratív termikus oxidáció (RTO) fejezetét.
Az idő és a helyi viszonyok miatt Morindában egy másik ökológiai folyamatot már nem lehet megvalósítani: Földhűtés. A geotermikus energiával ellentétben a „geotermikus hőt” – vagyis a talajban lévő friss hőmérsékletet – nem fűtésre, hanem a rendszerek és folyamatok hűtésére használják fel. Az FST erre a technológiára támaszkodik a Wisconsin állambeli Necedahban található amerikai telephelyén.
„A helyszíni látogatásaink alapján az a benyomásunk: Indiában nagyon nagy a motiváció és az elkötelezettség az energiahatékony, fenntartható megoldások iránt” – jelentik Stein és Wernz egybehangzóan. Kollégájuk, Harmening is megerősíti ezt. Egy online tanfolyam keretében a Freudenberg fenntarthatósági koncepciójáról beszélt az indiai résztvevők széles körével, és megvitatta a lehetséges energiamegtakarítási lehetőségeket. „Az indiai alkalmazottak proaktívak, amikor a CO2-semlegesség hatalmas feladatának kezeléséről van szó” – mondja. Weinheimben már személyesen is találkozott Mallik Santosh Kumarral, az indiai Lean/GROWTTH vezetőjével, és bizalmon alapuló jó munkakapcsolatot alakított ki.