![\"\"](\"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/wp-content\/uploads\/2024\/03\/45_Titel_Bild03_BO2I5972_bearb-1160x1449.jpg\")
<\/figure>„Jelenleg hatalmas lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van arra, hogy b\u0151v\u00edts\u00fck portf\u00f3li\u00f3nkat \u00e9s ez\u00e1ltal az eg\u00e9sz v\u00e1llalatot. Feladataink \u00e9s \u00fcgyf\u00e9lk\u00f6r\u00fcnk b\u0151v\u00fcl, az anyagv\u00e1laszt\u00e9k pedig egyre v\u00e1ltozatosabb\u00e1 v\u00e1lik. Rendk\u00edv\u00fcl izgalmas feladatokon \u00e9s \u00faj piacokra sz\u00e1nt \u00faj term\u00e9keken dolgozunk. Ez \u00faj kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edt benn\u00fcnket.”<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n
A feladatok eloszt\u00e1sa: T & I \u00e9s a div\u00edzi\u00f3k<\/h2>\n\n
„A T&I-n\u00e9l els\u0151sorban az el\u0151rehalad\u00e1ssal foglalkozunk. Ez vagy teljesen \u00faj t\u00e9mater\u00fcleteket jelent, amelyeken az FST m\u00e9g nem tev\u00e9kenykedik. Vagy olyan t\u00e9m\u00e1kkal foglalkozunk, amelyek t\u00f6bb r\u00e9szleget \u00e9rintenek, vagy \u00e1tfog\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tartanak sz\u00e1mot. A div\u00edzi\u00f3k ezzel szemben f\u0151k\u00e9nt inkrement\u00e1lis fejleszt\u00e9si munk\u00e1t v\u00e9geznek, azaz a megl\u00e9v\u0151 term\u00e9kek, szolg\u00e1ltat\u00e1sok vagy folyamatok folyamatos \u00e9s fokozatos jav\u00edt\u00e1s\u00e1t; itt is sz\u00fcks\u00e9g szerint t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtunk. <\/p>\n\n
A T&I \u00e9s az oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tti j\u00f3l h\u00e1l\u00f3zatba szervezett egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a j\u00f6v\u0151 szempontj\u00e1b\u00f3l. Egyr\u00e9szt, hogy elker\u00fclj\u00fck a redundanci\u00e1kat. M\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e9m\u00e1k megfelel\u0151 rangsorol\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Biztos\u00edtanunk kell, hogy az FST-n\u00e9l mindannyian a megfelel\u0151 tartalommal foglalkozzunk, \u00e9s hogy azokra a t\u00e9m\u00e1kra \u00f6sszpontos\u00edtsunk, amelyek val\u00f3ban fontosak sz\u00e1munkra \u00e9s \u00fcgyfeleink sz\u00e1m\u00e1ra. A jelenlegi strat\u00e9giai id\u0151szakban m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171bben szeretn\u00e9nk struktur\u00e1lni ezt a h\u00e1l\u00f3zatos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st a T&I anyagfejleszt\u00e9s \u00e9s a div\u00edzi\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.” <\/p>\n\n
Kih\u00edv\u00e1sok az anyagfejleszt\u00e9sben<\/h2>\n\n
„Jelenleg teljesen \u00faj k\u00e9rd\u00e9sekkel kell foglalkoznunk az alkalmaz\u00e1sok, a piacok \u00e9s az \u00fcgyfelek ter\u00e9n, amelyekkel kor\u00e1bban m\u00e9g nem is tal\u00e1lkoztunk. Olyan fejleszt\u00e9si projektekbe kezd\u00fcnk, ahol kezdetben nem tudjuk, hogy milyen anyagot fogunk haszn\u00e1lni, hogyan szervezz\u00fck meg a gy\u00e1rt\u00e1si folyamatot, vagy hogy az alkatr\u00e9sz v\u00e9g\u00fcl hogyan fog kin\u00e9zni. Tartalmilag a f\u0151 hangs\u00faly az energia\u00e1talak\u00edt\u00e1son, az akkumul\u00e1torokon, az \u00fczemanyagcell\u00e1kon, az elektrol\u00edzisen, a hidrog\u00e9ngazdas\u00e1gon, az e-mobilit\u00e1son, a sz\u00e9lenergi\u00e1n \u00e9s a napenergi\u00e1n van – ezek a jelenlegi fejleszt\u00e9sek f\u0151 mozgat\u00f3rug\u00f3i. <\/p>\n\n
Olyan anyagtulajdons\u00e1gok v\u00e1lnak fontoss\u00e1, amelyekkel mi az FST-n\u00e9l kor\u00e1bban nem foglalkoztunk. Az anyagoknak elektromosan vezet\u0151nek kell lenni\u00fck. Vagy h\u0151szigetel\u0151nek. Vagy h\u0151vezet\u0151. Vagy h\u0151vezet\u0151, de elektromosan szigetel\u0151. Vagy elektrom\u00e1gnesesen \u00e1rny\u00e9kol\u00f3. Az FST-n\u00e9l hagyom\u00e1nyosan gumival dolgozunk, a gumi-f\u00e9m k\u00f6t\u00e9ssel. Most egyre ink\u00e1bb a h\u0151re l\u00e1gyul\u00f3 m\u0171anyagokra \u00e9s m\u00e1s anyagkombin\u00e1ci\u00f3kra, p\u00e9ld\u00e1ul a gumi-h\u0151re l\u00e1gyul\u00f3 kompozitokra \u00f6sszpontos\u00edtunk. Ehhez m\u00e1s feldolgoz\u00e1si m\u00f3dszerek \u00e9s m\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sok t\u00e1rsulnak arra vonatkoz\u00f3an, hogy hogyan \u00e1ll\u00edtjuk el\u0151 \u00e9s dolgozzuk fel az anyagokat, \u00e9s hogyan gy\u00e1rtunk bel\u0151l\u00fck term\u00e9keket. R\u00f6viden, az anyagportf\u00f3li\u00f3 \u00e9s az anyagtulajdons\u00e1gok, amelyekkel foglalkozunk, sokkal v\u00e1ltozatosabb\u00e1 v\u00e1lnak. Ez a kombin\u00e1ci\u00f3ja valami alapvet\u0151en \u00fajnak \u00e9s a hatalmas sokf\u00e9les\u00e9gnek nagy kih\u00edv\u00e1st jelent”. <\/p>\n\n
Egy megold\u00e1s: inkub\u00e1torok<\/h2>\n\n
„Az FST az \u00edg\u00e9retes fejleszt\u00e9si t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt piackutat\u00e1sokon alapul\u00f3 alapos rangsorol\u00e1st k\u00f6vet\u0151en hozta l\u00e9tre az inkub\u00e1torcsapatokat. Hogy mi\u00e9rt? Egyr\u00e9szt mi a T&I-n\u00e9l nem akarunk valamit egy elef\u00e1ntcsonttoronyban kifejleszteni, majd tov\u00e1bbadni a div\u00edzi\u00f3knak. M\u00e1sr\u00e9szt, amikor az \u00faj alkalmaz\u00e1si ter\u00fcletek radik\u00e1lisan \u00faj fejleszt\u00e9seir\u0151l van sz\u00f3, mint amilyenek jelenleg is folyamatban vannak, egyik r\u00e9szleg sem tud egyed\u00fcl az \u00e9len j\u00e1rni. Az ilyen alapvet\u0151 \u00faj fejleszt\u00e9seket k\u00f6zpontilag kell ir\u00e1ny\u00edtani, megfelel\u0151 strukt\u00far\u00e1val \u00e9s megfelel\u0151 projektmenedzsmenttel, megfelel\u0151 dokument\u00e1ci\u00f3val \u00e9s megfelel\u0151 szakaszkezel\u00e9si folyamattal. Az inkub\u00e1torcsapatokban minden szakember – a T & I-b\u0151l, a div\u00edzi\u00f3kb\u00f3l, az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9sb\u0151l – r\u00e9szt vesz.”<\/p>\n\n
Trend: m\u0171anyag f\u00e9m helyett m\u0171anyag<\/h2>\n\n
„\u00c9vek \u00f3ta megfigyelhet\u0151 a f\u00e9mt\u0151l a m\u0171anyag jav\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elt\u00e1volod\u00e1s: a s\u00falycs\u00f6kkent\u00e9s miatt \u00e9s az\u00e9rt, mert a m\u0171anyag alkatr\u00e9szek nagyobb tervez\u00e9si szabads\u00e1got biztos\u00edtanak. Ez a tendencia az \u00faj alkalmaz\u00e1sokban \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1kban tov\u00e1bb er\u0151s\u00f6dik. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben kezdj\u00fck el magunk gy\u00e1rtani a m\u0171anyagokat, azaz a vev\u0151i alkalmaz\u00e1sokhoz igaz\u00edtani, \u00e9s nem csak megv\u00e1s\u00e1rolni \u0151ket. N\u00e9ha nem tal\u00e1lunk megfelel\u0151 m\u0171anyagot a piacon az \u00faj alkalmaz\u00e1sokhoz. \u00cdgy azt\u00e1n magunknak kell megtenn\u00fcnk. Ez\u00e9rt van a csapatomnak egy m\u0171anyag-csoportja, amelyet ki akarunk b\u0151v\u00edteni”.<\/p>\n\n
K\u00f6telez\u0151: nagyobb sebess\u00e9g az anyagfejleszt\u00e9sben<\/h2>\n\n
„Az FST el\u0151tt nyitva \u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gek az \u00faj piacokon korl\u00e1tozottak. Gyorsnak kell lenn\u00fcnk! A fejleszt\u00e9si munka egyre ink\u00e1bb a gyorsas\u00e1gr\u00f3l \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l. Ez\u00e9rt fogunk m\u00e9g intenz\u00edvebben foglalkozni az anyagfejleszt\u00e9s digitaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00e9m\u00e1j\u00e1val. Hogyan tudjuk m\u00e9g jobban kihaszn\u00e1lni a megl\u00e9v\u0151 tud\u00e1st? Hogyan tudjuk az adatokat \u00e9s az embereket intelligensen h\u00e1l\u00f3zatba kapcsolni? Az olyan m\u00f3dszerek, mint a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e9s a g\u00e9pi tanul\u00e1s seg\u00edthetnek a fejleszt\u00e9si ciklusok ler\u00f6vid\u00edt\u00e9s\u00e9ben. <\/p>\n\n
P\u00e9ld\u00e1ul okosabb tesztekre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy kevesebb tesztb\u0151l, kevesebb id\u0151 alatt megtudjuk, mi jellemez egy anyagot. Ide\u00e1lis esetben a megl\u00e9v\u0151 ismeretekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nagy mennyis\u00e9g\u0171 adat felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00e9pesek lesz\u00fcnk megj\u00f3solni a k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek tulajdons\u00e1gait. Ha a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p az \u00e1ltalunk megadott k\u00f6vetelm\u00e9nyek \u00e9s param\u00e9terek alapj\u00e1n a fejleszt\u00e9s\u00fcnk kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt kik\u00f6p n\u00e9h\u00e1ny mintakever\u00e9ket, \u00f3ri\u00e1si sebess\u00e9get nyer\u00fcnk. <\/p>\n\n
Az olyan sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3k, mint amilyeneket a term\u00e9k- vagy folyamatfejleszt\u00e9s sor\u00e1n haszn\u00e1lunk, p\u00e9ld\u00e1ul egy anyag szersz\u00e1m\u00fcregbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1raml\u00e1si viselked\u00e9s\u00e9nek szimul\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, sajnos m\u00e9g nem \u00e1llnak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre a lehet\u0151 legjobb anyag kiv\u00e1laszt\u00e1sakor. Ez is a j\u00f6v\u0151 egyik f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja. A k\u00f6zponti kutat\u00e1sban (KTI) dolgoz\u00f3 koll\u00e9g\u00e1inknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r most is hozz\u00e1f\u00e9r\u00fcnk olyan szimul\u00e1ci\u00f3khoz, amelyek el\u0151re jelzik egy anyag \u00e9lettartam\u00e1t egy adott alkalmaz\u00e1sban. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben mind a digitaliz\u00e1l\u00e1s, mind a szimul\u00e1ci\u00f3 a sok laborat\u00f3riumi munk\u00e1val j\u00e1r\u00f3, id\u0151ig\u00e9nyes fejleszt\u00e9si ciklusok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l.” <\/p>\n\n
K\u00e9t szabv\u00e1ny: A TIP \u00e9s a PDP fejleszt\u00e9si folyamatok<\/h2>\n\n
„Az elektromobilit\u00e1st\u00f3l a hidrog\u00e9ngazdas\u00e1gig terjed\u0151 \u00faj t\u00e9m\u00e1k innovat\u00edv megold\u00e1sainak hat\u00e9kony kifejleszt\u00e9s\u00e9hez vil\u00e1gosan meghat\u00e1rozott, glob\u00e1lisan szabv\u00e1nyos\u00edtott folyamatokra van sz\u00fcks\u00e9g. Az \u00faj t\u00e9m\u00e1k \u00e1tfog\u00f3 jellege miatt a k\u00f6zpontilag ir\u00e1ny\u00edtott megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00edg\u00e9retesebb, mint a decentraliz\u00e1lt. <\/p>\n\n
A T&I a r\u00e9szlegekkel egy\u00fctt k\u00e9t struktur\u00e1lt folyamatszabv\u00e1nyt dolgozott ki, amelyeket az FST a term\u00e9kfejleszt\u00e9s sor\u00e1n haszn\u00e1l. Mindkett\u0151 szakaszos folyamat. Ez azt jelenti, hogy a teljes fejleszt\u00e9si folyamat szakaszokra van osztva. Minden egyes szakasz ut\u00e1n projekt\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st v\u00e9geznek, \u00e9s d\u00f6nt\u00e9st hoznak arr\u00f3l, hogy a projektet le kell-e \u00e1ll\u00edtani vagy folytatni kell. <\/p>\n\n
A k\u00e9t FST-folyamatszabv\u00e1ny k\u00f6z\u00fcl az egyik az inkrement\u00e1lisabb term\u00e9kfejleszt\u00e9si folyamat, r\u00f6viden PDP. Ez els\u0151sorban a megl\u00e9v\u0151 term\u00e9kek tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9t vagy olyan ter\u00fcletek fejleszt\u00e9s\u00e9t jelenti, amelyekben az FST m\u00e1r nagyon j\u00e1rtas. A PDP els\u0151sorban a div\u00edzi\u00f3kban fut. <\/p>\n\n
Az elm\u00falt \u00e9vekben \u00e1tszervezt\u00fck a technol\u00f3giai innov\u00e1ci\u00f3s folyamatot, r\u00f6viden TIP-et. A TIP seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mi a T&I-n\u00e9l foglalkozunk azokkal a nagy \u00faj t\u00e9m\u00e1kkal, amelyekkel kezdetben gyakran nem is tudunk mit kezdeni. A TIP sokkal kor\u00e1bban kezd\u0151dik, mint a PDP: el\u0151sz\u00f6r ki kell dolgoznunk, hol kezd\u0151dik a fejleszt\u00e9si munk\u00e1nk, hol kezdj\u00fck. Ilyenkor a T&I-n bel\u00fcl az \u00e1ltal\u00e1nos felel\u0151ss\u00e9g gyakran az el\u0151zetes term\u00e9kfejleszt\u00e9si r\u00e9szlegre h\u00e1rul. Az anyagfejleszt\u00e9s ekkor – a folyamatfejleszt\u00e9shez hasonl\u00f3an – t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 az \u0151 besz\u00e1ll\u00edt\u00f3juk. Ha egy bizonyos \u00e9retts\u00e9gi szintet el\u00e9rt\u00fcnk, a TIP el\u0151zetes fejleszt\u00e9si folyamat\u00e1t \u00e1tadjuk a norm\u00e1l PDP term\u00e9kfejleszt\u00e9si folyamatnak. Ezt gyakran k\u00eds\u00e9ri a t\u00e9ma \u00e1thelyez\u00e9se egy r\u00e9szleghez, ahol az innov\u00e1ci\u00f3 azt\u00e1n megtal\u00e1lja a hazai kik\u00f6t\u0151j\u00e9t. <\/p>\n\n
Mindig igyeksz\u00fcnk egy vagy k\u00e9t vezet\u0151 \u00fcgyfelet m\u00e1r a korai szakaszban bevonni, m\u00e9g az olyan el\u0151zetes fejleszt\u00e9sek eset\u00e9ben is, amelyek nem egy konkr\u00e9t \u00fcgyf\u00e9lk\u00e9r\u00e9sen alapulnak a kezdetekt\u0151l fogva. \u00cdgy azonnali visszajelz\u00e9st kapunk az \u00fcgyfelekt\u0151l, \u00e9s megtudjuk, hogy j\u00f3 ir\u00e1nyba haladunk-e.” <\/p>\n\n
Kulcssz\u00f3: nyersanyaghi\u00e1ny<\/h2>\n\n
„A k\u00f6zelm\u00faltban tapasztalt jelent\u0151s sz\u0171k keresztmetszetek ut\u00e1n a nyersanyagpiacokon n\u00e9mileg enyh\u00fclt a helyzet. Ennek ellen\u00e9re cs\u00f6kkenteni szeretn\u00e9nk az egyes orsz\u00e1gokt\u00f3l vagy besz\u00e1ll\u00edt\u00f3kt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fcnket. M\u00edg az FST-n\u00e9l az inga a nagy kih\u00edv\u00e1sokra \u00e9s az \u00e1tfog\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kra tekintettel az anyagfejleszt\u00e9s ter\u00e9n a k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s fel\u00e9 lend\u00fcl, addig a nyersanyagbeszerz\u00e9s az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok ler\u00f6vid\u00edt\u00e9se fel\u00e9 tend\u00e1l, a „helyiek a helyiek\u00e9rt” elv alapj\u00e1n. Ezen dolgoznak jelenleg a beszerz\u00e9s \u00e9s az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1nc menedzsment ter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3 koll\u00e9g\u00e1ink”.<\/p>\n\n
Kulcssz\u00f3: nyersanyaggazd\u00e1lkod\u00e1s<\/h2>\n\n
„Az FST-n\u00e9l nagyon sok nyersanyagot haszn\u00e1lunk – ennek megfelel\u0151en nagy adminisztrat\u00edv terhekkel. Ez\u00e9rt azt vizsg\u00e1ljuk, hogyan tudjuk nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben szabv\u00e1nyos\u00edtani a nyersanyagainkat. Meg akarjuk akad\u00e1lyozni, hogy a nyersanyagportf\u00f3li\u00f3 elszabaduljon, \u00e9s t\u00fal bonyolultt\u00e1 v\u00e1ljon a kezel\u00e9se. A megold\u00e1s a komplexit\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9se a kever\u00e9kek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel. Ebben a strat\u00e9giai id\u0151szakban sz\u00fcks\u00e9g van a cselekv\u00e9sre. <\/p>\n\n
A kett\u0151s beszerz\u00e9s\/nyersanyag-min\u0151s\u00edt\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja szint\u00e9n napirenden van: hogyan tudunk rugalmasabban felk\u00e9sz\u00fclni a j\u00f6v\u0151beni v\u00e1ls\u00e1gokra, ell\u00e1t\u00e1si sz\u0171k keresztmetszetekre vagy a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i \u00e1remel\u00e9sekre? Hogyan tudunk nagyobb rugalmass\u00e1got teremteni a nyersanyagok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban? Ha az egyik nyersanyag sz\u0171k\u00f6ss\u00e9 vagy rendk\u00edv\u00fcl dr\u00e1g\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, haszn\u00e1lhatunk-e m\u00e1s nyersanyagot? Ebben a tekintetben szeretn\u00e9nk magunkat robusztusabb\u00e1 \u00e9s rugalmasabb\u00e1 tenni.” <\/p>\n\n
Kulcssz\u00f3: PFAS<\/h2>\n\n
„Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 a perfluoralkil \u00e9s polifluoralkil anyagok (PFAS), k\u00f6zt\u00fck az FKM \u00e9s a PTFE fluorpolimerek haszn\u00e1lat\u00e1nak korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1t vagy betilt\u00e1s\u00e1t tervezi.<\/p>\n\n
Ez a t\u00e9ma egy hatalmas \u00e9p\u00edtkez\u00e9s lesz az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben, \u00e9s ezt k\u00f6zpontilag j\u00f3l kell kezeln\u00fcnk. \u00c1rbev\u00e9tel\u00fcnk jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t a fluorpolimereket, azaz PFAS-okat tartalmaz\u00f3 term\u00e9kekkel \u00e9rj\u00fck el. <\/p>\n\n
A k\u00e9rd\u00e9snek t\u00f6bb dimenzi\u00f3ja is van az FST sz\u00e1m\u00e1ra. Legrosszabb esetben az anyagcsoport haszn\u00e1lat\u00e1t korl\u00e1tozz\u00e1k. Ez bomlaszt\u00f3 lenne, hatalmas kih\u00edv\u00e1s. Akkor megold\u00e1st kellene tal\u00e1lnunk a helyettes\u00edt\u00e9s\u00fckre. Hogy ez valamikor val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nik-e, azt m\u00e9g nem tudjuk. A PTFE \u00f6nmag\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul nem m\u00e9rgez\u0151. Haszn\u00e1lj\u00e1k serpeny\u0151bevonatk\u00e9nt a f\u0151z\u00e9sben \u00e9s m\u00e9g az emberi testben az implantol\u00f3gi\u00e1ban is. <\/p>\n\n
V\u00e9lem\u00e9nyem szerint jelenleg sokkal s\u00fcrget\u0151bb probl\u00e9ma, hogy PTFE- \u00e9s FKM-besz\u00e1ll\u00edt\u00f3inknak r\u00f6vid t\u00e1von a fluortartalm\u00fa vegyi anyagok k\u00f6rnyezetre k\u00e1ros kibocs\u00e1t\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl kell megszervezni\u00fck a gy\u00e1rt\u00e1st. Jelenleg minden besz\u00e1ll\u00edt\u00f3nk azon dolgozik, hogy folyamat\u00e1t ennek megfelel\u0151en \u00e1tszervezze. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt anyagt\u00edpust v\u00e1ltanak. A j\u00f6v\u0151ben m\u00e1r nem pontosan ugyanazokat az anyagokat fogj\u00e1k sz\u00e1ll\u00edtani nek\u00fcnk, mint amiket ma kapunk. Ez messzemen\u0151 hat\u00e1ssal lehet folyamatainkra, recept\u00far\u00e1inkra, v\u00e9gterm\u00e9keinkre \u00e9s azok teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9re. <\/p>\n\n
Ezek a nyersanyag-besz\u00e1ll\u00edt\u00f3inkat \u00e9rint\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok rengeteg munk\u00e1t jelentenek sz\u00e1munkra. \u00c1t kell vizsg\u00e1lnunk a teljes \u00e9rintett portf\u00f3li\u00f3t. Azt is felismerj\u00fck, hogy besz\u00e1ll\u00edt\u00f3ink nemcsak az anyagtulajdons\u00e1gok tekintet\u00e9ben v\u00e1ltoztatj\u00e1k meg portf\u00f3li\u00f3jukat, hanem ezzel egyidej\u0171leg racionaliz\u00e1lj\u00e1k is azokat. Egyes t\u00edpusokat csere n\u00e9lk\u00fcl elhagynak. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben a recept\u00far\u00e1kat is \u00e1t kell alak\u00edtanunk. <\/p>\n\n
Egy p\u00e9lda, amely szeml\u00e9lteti e v\u00e1rhat\u00f3 r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1sok m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t: egy polimerfajta egyetlen gy\u00e1rt\u00f3t\u00f3l n\u00e9gy FST telephelyre ker\u00fcl, ahol kever\u00e9keket gy\u00e1rtunk. Mi 34 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kever\u00e9ket k\u00e9sz\u00edt\u00fcnk bel\u0151le. Ezeket a kever\u00e9keket a vil\u00e1g 17 FST-gy\u00e1rt\u00f3hely\u00e9re k\u00fcldik gy\u00e1rt\u00e1sra. E m\u00f6g\u00f6tt 87 \u00fcgyf\u00e9l \u00e1ll, akik 290 term\u00e9ket v\u00e1s\u00e1rolnak \u00e9vi 90 milli\u00f3 darabos mennyis\u00e9gben. Nek\u00fcnk nem csak egy besz\u00e1ll\u00edt\u00f3nk van, hanem t\u00f6bb, \u00e9s nem csak egyfajta polimert v\u00e1s\u00e1rolunk mindegyik\u00fckt\u0151l, hanem sok, mindegyikn\u00e9l hasonl\u00f3 a helyzet. Mindegyik t\u00edpus recept\u00far\u00e1j\u00e1t ellen\u0151rizn\u00fcnk kell! N\u00e9ha v\u00e1ltoztatnunk kell a recepten, n\u00e9ha a folyamaton. Azt\u00e1n besz\u00e9ln\u00fcnk kell a vev\u0151kkel, \u00e9s meg kell mutatnunk nekik a v\u00e1ltoz\u00e1st. Az \u00fcgyfeleknek azt\u00e1n j\u00f3v\u00e1 kell hagyniuk. Ez er\u0151forr\u00e1sokat k\u00f6t le. <\/p>\n\n
Arra is gondolnunk kell, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a fluoropolimerekkel k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6m\u00edt\u00e9s hullad\u00e9k\u00e1val annak \u00e9lettartama v\u00e9g\u00e9n. Hogyan lehet a term\u00e9keinket emisszi\u00f3mentesen \u00e1rtalmatlan\u00edtani? R\u00f6viden, a PFAS olyan k\u00e9rd\u00e9s, amely a fejleszt\u00e9st\u0151l az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9sig az eg\u00e9sz szervezetet \u00e9rinti – m\u00e9g akkor is, ha tov\u00e1bbra is haszn\u00e1lhatjuk a fluorpolimereket.” <\/p>\n\n
Kulcssz\u00f3: Fenntarthat\u00f3s\u00e1g<\/h2>\n\n
„A fenntarthat\u00f3s\u00e1g eddig nem volt d\u00f6nt\u0151 szempont a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a mi t\u00f6m\u00edt\u00e9seink mellett d\u00f6ntsenek. Ma els\u0151sorban az\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolj\u00e1k meg term\u00e9keinket, mert j\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9nyt \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9nynek megfelel\u0151 \u00e1rat k\u00edn\u00e1lnak. De egyre t\u00f6bb v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 \u00e9rdekl\u0151dik a t\u00f6m\u00edt\u00e9seink sz\u00e9nl\u00e1bnyom\u00e1r\u00f3l. Az \u00e1r \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9ny mellett a j\u00f6v\u0151ben a fenntarthat\u00f3s\u00e1g lesz a harmadik \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si szempont. <\/p>\n\n
Az egyik bels\u0151 projekt\u00fcnk c\u00e9lja, hogy fenntarthat\u00f3bb\u00e1 tegy\u00fck nyersanyagportf\u00f3li\u00f3nkat. Ez t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt mag\u00e1ban foglalja nyersanyagaink \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t a fenntarthat\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l. Ezeket az \u00e9rt\u00e9keket m\u00e1r bevezett\u00fck recept\u00fara-adatb\u00e1zisainkba, \u00e9s bizonyos nyersanyagcsoportokhoz olyan adatokat rendelt\u00fcnk, amelyeket k\u00fcls\u0151 adatb\u00e1zisokb\u00f3l vett\u00fcnk \u00e1t. Besz\u00e1ll\u00edt\u00f3-specifikus adatokkal azonban m\u00e9g nem rendelkez\u00fcnk. A j\u00f6v\u0151ben azt is szeretn\u00e9nk megtudni besz\u00e1ll\u00edt\u00f3inkt\u00f3l, hogy egy-egy nyersanyag milyen sz\u00e9n-dioxid-h\u00e1tteret hordoz. Olyan anyagokat is keres\u00fcnk, amelyeknek alacsony a l\u00e1bnyoma, \u00e9s meg\u00fajul\u00f3 nyersanyagokb\u00f3l vagy \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1si ciklusokb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. <\/p>\n\n
Egy t\u00f6m\u00edt\u00e9s fenntarthat\u00f3s\u00e1ga azonban nemcsak az anyagt\u00f3l f\u00fcgg, hanem nagym\u00e9rt\u00e9kben a gy\u00e1rt\u00e1si folyamathoz sz\u00fcks\u00e9ges energi\u00e1t\u00f3l is. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ezeknek a folyamatoknak a hat\u00e9konys\u00e1ga a fenntarthat\u00f3s\u00e1g legnagyobb mozgat\u00f3rug\u00f3ja. A hullad\u00e9k elker\u00fcl\u00e9se szint\u00e9n fontos szerepet j\u00e1tszik.” <\/p>\n\n
![\"\"](\"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/wp-content\/uploads\/2024\/03\/43_16_Bild18_BO2I6011_gelaengt-1160x1338.jpg\")
<\/figure>Dr. Ruth Bieringer …<\/h2>\n\n\n\n
… 2020 \u00f3ta a Freudenberg Sealing Technologies (FST) technol\u00f3giai \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s r\u00e9szleg\u00e9nek anyagtechnol\u00f3giai aleln\u00f6ke. A polimerk\u00e9miai doktori c\u00edmmel rendelkez\u0151 szakember glob\u00e1lisan felel\u0151s az FST-n\u00e9l az anyagfejleszt\u00e9s\u00e9rt \u00e9s az el\u0151remutat\u00f3 fejleszt\u00e9sek\u00e9rt. Felel\u0151s tov\u00e1bb\u00e1 a megfelel\u0151s\u00e9g\u00e9rt, azaz a szab\u00e1lyoz\u00e1sok \u00e9s jogi el\u0151\u00edr\u00e1sok, p\u00e9ld\u00e1ul az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 REACH vegyianyag-rendelet\u00e9nek betart\u00e1s\u00e1\u00e9rt. K\u00f6zel 50 f\u0151s csapat\u00e1nak mintegy h\u00e1rom\u00f6t\u00f6de Weinheimben, k\u00e9t\u00f6t\u00f6de pedig Plymouthban dolgozik. <\/p>\n\n\n\n
A csoport szintj\u00e9n Ruth Bieringer vezeti a Freudenberg Polimerek Technol\u00f3giai Platformot. Ezt a szerepet m\u00e1r a Freudenberg Technology Innovation (FTI) v\u00e1llalatn\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tte be. Az FTI-hez, a Freudenberg csoport k\u00f6zponti kutat\u00e1si \u00e9s fejleszt\u00e9si szervezet\u00e9hez 2003-ban projektmenedzserk\u00e9nt csatlakozott, majd k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb r\u00e9szleget is vezetett. <\/p>\n<\/div><\/div>\n<\/div><\/div>\n