![\"\"](\"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/13_09_Trabert_4c-1160x1160.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n„Szisztematikusan el\u0151re l\u00e1tjuk a j\u00f6v\u0151beli trendeket, \u00e9s igyeksz\u00fcnk akt\u00edvan fejleszteni olyan komponenseket, amelyek a megl\u00e9v\u0151 tud\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek, \u00e9s strat\u00e9giai szempontb\u00f3l illeszkednek hozz\u00e1nk. Az egyedi t\u00f6m\u00edt\u00e9sekr\u0151l egyre ink\u00e1bb a teljes modulok fel\u00e9 mozdulunk el, amelyekhez a sz\u00fcks\u00e9ges tervez\u00e9si \u00e9s gy\u00e1rt\u00e1si szak\u00e9rtelmet is megszerezz\u00fck.”<\/p>\nJens Trabert\u2002|\u2002Lead Function Technology & Innovation bei FST<\/cite><\/blockquote>\n A l\u00edtium-ion akkumul\u00e1torok energiat\u00e1rol\u00f3 eszk\u00f6zk\u00e9nt az elektromos j\u00e1rm\u0171vek \u00e9s az elektromobilit\u00e1s k\u00f6zponti elem\u00e9t k\u00e9pezik. Legkisebb egys\u00e9g\u00fck a cella. Ha itt r\u00f6vidz\u00e1rlat keletkezik, hirtelen energia szabadul fel. Nyom\u00e1s \u00e9s h\u0151 keletkezik, az elektrolit elg\u00e1zosodik, \u00e9s a cella sz\u00e9trobban. Ez v\u00e9gzetes l\u00e1ncreakci\u00f3t ind\u00edthat el cell\u00e1r\u00f3l cell\u00e1ra, \u00e9s az eg\u00e9sz akkumul\u00e1tor ki\u00e9g\u00e9s\u00e9hez, a rettegett „termikus elszabadul\u00e1shoz” vezethet. Az FST olyan megold\u00e1sokat fejlesztett ki, amelyek megakad\u00e1lyozz\u00e1k ezt a cell\u00e1r\u00f3l cell\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ellen\u0151rizetlen terjed\u00e9st – vagy legal\u00e1bbis el\u00e9gg\u00e9 lelass\u00edtj\u00e1k ahhoz, hogy az utasoknak el\u00e9g idej\u00fck legyen elhagyni a j\u00e1rm\u0171vet. <\/p>\n\n … az FST-b\u0151l egy g\u00e1tat k\u00e9peznek az egyes sejtek k\u00f6z\u00f6tt. „Jelenleg a h\u0151pajzsok m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kifejleszt\u00e9s\u00e9n dolgozunk. Ez a rugalmas, rendk\u00edv\u00fcl helytakar\u00e9kos sz\u0151nyegek k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s szerkezet\u0171, anyagkever\u00e9kb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt szerkezetb\u0151l \u00e1ll. Ez azt jelenti, hogy a h\u0151v\u00e9d\u0151pajzsok m\u00e9g magasabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is sokkal hosszabb ideig k\u00e9pesek elviselni. Ez az a pont, ahol az anyagismeret\u00fcnk \u00e9s a Freudenberg Performance Materials-szel k\u00f6z\u00f6s ‘Innovating Together’ (Egy\u00fctt \u00faj\u00edtunk) m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p” – magyar\u00e1zza Trabert. <\/p>\n\n … ugyanazt a funkci\u00f3t t\u00f6ltik be, mint a h\u0151v\u00e9d\u0151 pajzsok, csak az akkumul\u00e1torh\u00e1zban m\u00e1s helyen vannak. H\u00e1romdimenzi\u00f3s profilokk\u00e9nt megakad\u00e1lyozz\u00e1k, hogy a l\u00e1ngok a cell\u00e1k v\u00e9gei f\u00f6l\u00f6tt a h\u0151pajzsok k\u00f6r\u00fcl terjedjenek. Az FST ezeket a 3D-s h\u0151g\u00e1takat fr\u00f6ccs\u00f6nt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1ssal, egy speci\u00e1lis, saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u0171 szilikonalap\u00fa anyagb\u00f3l \u00e1ll\u00edtja el\u0151. Ezzel egyidej\u0171leg az FST \u00faj anyagokat fejleszt a lapos, k\u00e9tdimenzi\u00f3s h\u0151g\u00e1takhoz, azaz olyan lapos anyagokhoz, amelyek a teljes akkumul\u00e1torh\u00e1zban k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s l\u00e1ngv\u00e9delemk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3k. <\/p>\n\n … az FST szabadalmaztatott nyom\u00e1skiegyenl\u00edt\u0151 elem\u00e9nek neve, amely k\u00e9t funkci\u00f3t egyes\u00edt egy alkatr\u00e9szben. Norm\u00e1l \u00fczemm\u00f3dban lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az elektromos aut\u00f3 akkumul\u00e1tora „l\u00e9legezzen”, amit technikailag „k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa nyom\u00e1skiegyenl\u00edt\u00e9snek” neveznek. M\u00e1sodszor, „termikus elszabadul\u00e1s” eset\u00e9n a DIAvent a keletkez\u0151 t\u00falnyom\u00e1st nagy g\u00e1zmentes\u00edt\u00e9si sebess\u00e9ggel vezeti le. Az innov\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatokban kaphat\u00f3. A HighFlow modell a v\u00e9szhelyzeti g\u00e1zmentes\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a standard v\u00e1ltozathoz k\u00e9pest megn\u00e9gyszerezi a t\u00e9rfogat\u00e1ramot. A DIAvent Light norm\u00e1l \u00fczemben nyom\u00e1skiegyenl\u00edt\u00e9sre korl\u00e1toz\u00f3dik. M\u00e1s v\u00e1ltozatok is elk\u00e9pzelhet\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul elektromos meghajt\u00e1s\u00fa k\u00e9tkerek\u0171ek akkumul\u00e1toraihoz. <\/p>\n\n … a gy\u0171jt\u0151s\u00ednek. A l\u00edtium-ion akkumul\u00e1torokban az \u00e1ram nem vezet\u00e9ken vagy k\u00e1belen, hanem r\u00e9z gy\u0171jt\u0151s\u00edneken kereszt\u00fcl \u00e1ramlik cell\u00e1r\u00f3l cell\u00e1ra. Ezekre is a legmagasabb l\u00e1ngv\u00e9delmi k\u00f6vetelm\u00e9nyek vonatkoznak, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy egyenes, m\u00e9teres gy\u0171jt\u0151s\u00ednr\u0151l, \u00edves \u00f6nt\u00f6tt alkatr\u00e9szekr\u0151l vagy menetes darabokr\u00f3l van sz\u00f3. A r\u00f6vidz\u00e1rlatok \u00e9s a t\u00falmeleged\u00e9s okozta t\u00fczek megel\u0151z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a gy\u0171jt\u0151s\u00edneket vagy l\u00e1ng\u00e1ll\u00f3, elektromosan szigetel\u0151 anyagokkal vonj\u00e1k be, vagy elasztomerrel burkolj\u00e1k. A f\u00e9mek bevon\u00e1sa vagy burkol\u00e1sa az FST egyik f\u0151 kompetenci\u00e1ja! „Nyilv\u00e1nval\u00f3, de gyakran magyar\u00e1zatra szorul, hogy mi a Freudenbergn\u00e9l mi\u00e9rt k\u00edn\u00e1lunk olyan term\u00e9keket, mint a gy\u0171jt\u0151s\u00ednek. Az \u00fcgyfelekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n azonban \u00fajra \u00e9s \u00fajra r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy tapasztalatunkra \u00e9s fejleszt\u00e9si szak\u00e9rtelm\u00fcnkre milyen nagy sz\u00fcks\u00e9g van ezekben az \u00faj \u00fczlet\u00e1gakban, amelyeket m\u00e9g mindig a bizonytalans\u00e1g jellemez” – mondja Trabert. <\/p>\n A cellaburkolatok fontos szerepet t\u00f6ltenek be a l\u00edtium-ion akkumul\u00e1torok \u00e1ram\u00e1tvitel\u00e9ben. A cellak\u00e9miai anyagokat \u00e9s g\u0151z\u00f6ket is biztons\u00e1gosan t\u00e1vol kell tartaniuk a k\u00f6rnyezett\u0151l, v\u00e9g\u00fcl pedig le kell z\u00e1rniuk a k\u00e9t cellap\u00f3lust, \u00e9s el kell szigetelni\u00fck \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. E feladatok ell\u00e1t\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a fedelek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyedi r\u00e9szekb\u0151l \u00e1llnak. „\u00c9vekkel ezel\u0151tt olyan t\u00f6m\u00edt\u0151anyagokat fejlesztett\u00fcnk ki, amelyek k\u00e9pesek a cellak\u00e9mi\u00e1val „egy\u00fctt \u00e9lni” a k\u00f6zegnek ellen\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don. Mivel f\u00e9mfeldolgoz\u00e1sra is szakosodtunk – ak\u00e1r radi\u00e1lis tengelyt\u00f6m\u00edt\u00e9sek, ak\u00e1r szelepsz\u00e1r-t\u00f6m\u00edt\u00e9sek eset\u00e9ben -, \u00e9sszer\u0171 volt a teljes cellafed\u00e9l gy\u00e1rt\u00e1sa \u00e9s k\u00edn\u00e1lata. A nagy el\u0151ny az \u00fcgyfelek sz\u00e1m\u00e1ra: Nem kell maguknak \u00f6sszeszerelni\u00fck az egyes alkatr\u00e9szeket, az an\u00f3dt\u00f3l az integr\u00e1lt robban\u00f3elemig. A teljes modult k\u00e9sz szerelv\u00e9nyk\u00e9nt sz\u00e1ll\u00edtjuk nekik” – magyar\u00e1zza Trabert. <\/p>\n \u00c9rz\u00e9kel\u0151-, kamera- \u00e9s radarrendszerek – a j\u00e1rm\u0171vek elektronikus alkatr\u00e9szei elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1st bocs\u00e1tanak ki, \u00e9s zavarhatj\u00e1k egym\u00e1st, szakkifejez\u00e9s: „elektrom\u00e1gneses interferencia” (EMI). Ez\u00e9rt ezeket egym\u00e1st\u00f3l \u00e1rny\u00e9kolni kell. Vagy vezet\u0151, de viszonylag dr\u00e1ga \u00e9s neh\u00e9z f\u00e9mb\u0151l, \u00e1ltal\u00e1ban alum\u00edniumb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt h\u00e1zakban. Vagy m\u0171anyag h\u00e1zakban, amelyekbe p\u00e9ld\u00e1ul egy t\u00f6m\u00edt\u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl bele\u00f6nthet\u0151, hogy fix kapcsolatot k\u00e9pezzenek. <\/p>\n\n Az EMI-\u00e1rny\u00e9kol\u00e1shoz azonban a m\u0171anyagot elektromosan vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9 kell tenni. Az FST erre t\u00f6bb megold\u00e1st is kifejlesztett. Ezek egyike az \u00fagynevezett „EMI-bevonat”, azaz a m\u0171anyag alkatr\u00e9szek fel\u00fclet\u00e9re vezet\u0151 bevonat felhord\u00e1sa. Az FST a BASF-fel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve dolgozik ennek az elj\u00e1r\u00e1snak az optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1n. <\/p>\n Az FST tov\u00e1bbfejleszti az elektromos hajt\u00e1sl\u00e1ncok t\u00f6m\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos megl\u00e9v\u0151 szak\u00e9rtelm\u00e9t. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az eCON, az alacsony s\u00farl\u00f3d\u00e1s\u00fa radi\u00e1lis tengelyt\u00f6m\u00edt\u00e9s „be\u00e9p\u00edtett vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3val”, azaz integr\u00e1lt f\u00f6ldel\u00e9ssel. A t\u00f6bbfunkci\u00f3s t\u00f6m\u00edt\u00e9sek elvezetik a k\u00e1ros \u00e1ramokat a motorcsap\u00e1gyban. \u00cdgy megakad\u00e1lyozz\u00e1k az elektromos er\u00f3zi\u00f3 \u00e1ltal okozott csap\u00e1gys\u00e9r\u00fcl\u00e9seket. <\/p>\n „C\u00e9lunk, hogy r\u00e9szt vegy\u00fcnk a hidrog\u00e9n megatrendben, mint a j\u00f6v\u0151 energiaforr\u00e1s\u00e1ban” – mondja Trabert. Az elektrol\u00edzisek elektromos \u00e1ram seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1ll\u00edtanak el\u0151 hidrog\u00e9nt. Hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek, mint az \u00fczemanyagcell\u00e1k – de ford\u00edtva. Az \u00fczemanyagcell\u00e1khoz hasonl\u00f3an az elektrol\u00edzisek halmaz\u00e1t is le kell z\u00e1rni. Az FST m\u00e1r most is sz\u00e1ll\u00edt lapos t\u00f6m\u00edt\u00e9seket \u00e9s O-gy\u0171r\u0171ket, amelyek ellen\u00e1llnak az elektrok\u00e9miai anyagoknak. „Az elektrol\u00edzisek \u00e9s az \u00fczemanyagcell\u00e1k nagy kih\u00edv\u00e1sa jelenleg a k\u00f6lts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se az automatiz\u00e1lt gy\u00e1rt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n. A mi elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk az, hogy a vertik\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt a t\u00f6m\u00edt\u00e9seinket k\u00f6zvetlen\u00fcl a kerethez vagy a bipol\u00e1ris lemezhez csatlakoztatjuk egy automatiz\u00e1lt folyamat sor\u00e1n, majd ezt az egys\u00e9get k\u00e9sz modulk\u00e9nt sz\u00e1ll\u00edtjuk a vev\u0151nek. Ez\u00e1ltal az \u00fcgyfelek t\u00f6bb l\u00e9p\u00e9st is megtakar\u00edtanak a gy\u00e1rt\u00e1si folyamat sor\u00e1n” – magyar\u00e1zza Trabert. <\/p>\n A term\u00e9kinnov\u00e1ci\u00f3k gyakran k\u00e9z a k\u00e9zben j\u00e1rnak az anyag- \u00e9s folyamatinnov\u00e1ci\u00f3kkal – vagy ak\u00e1r meg is k\u00f6vetelik azokat. Ez a helyzet p\u00e9ld\u00e1ul a termikus hat\u00e1rfel\u00fcleti anyagok (TIM) eset\u00e9ben. Az FST m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve programj\u00e1ban van ez a h\u0151vezet\u0151 \u00e9s elektromosan szigetel\u0151 szilikon anyag. Az FST a k\u00f6zelm\u00faltban k\u00e9t szempontb\u00f3l is tov\u00e1bbfejlesztette. El\u0151sz\u00f6r is, az anyagot most m\u00e1r egy teljesen \u00faj fr\u00f6ccs\u00f6nt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1ssal komplex h\u00e1romdimenzi\u00f3s geometri\u00e1kba lehet bedolgozni. M\u00e1sodszor, az anyag most m\u00e1r a 2 komponens\u0171 (K) alkatr\u00e9szek szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lhat. Ez azt jelenti, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl fr\u00f6ccs\u00f6nthet\u0151 \u00e9s m\u0171anyaghoz, alum\u00edniumhoz vagy r\u00e9zhez tapad. Egy ilyen 2 komponens\u0171, h\u0151re l\u00e1gyul\u00f3 alaptest\u0171 alkatr\u00e9sz m\u00e1r egy ideje sorozatgy\u00e1rt\u00e1sban van egy elektromos aut\u00f3 t\u00f6lt\u0151csatlakoz\u00e1s\u00e1hoz. Konkr\u00e9tan seg\u00edt a j\u00e1rm\u0171t\u00f6lt\u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1 \u00e9s biztons\u00e1gosabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9ben: Az FST-alkatr\u00e9sz h\u0151tani inform\u00e1ci\u00f3kkal „t\u00e1pl\u00e1lja” az \u00e9rz\u00e9kel\u0151ket. Ezen inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n a t\u00f6lt\u00e9si folyamat folyamatosan nyomon k\u00f6vethet\u0151 \u00e9s szab\u00e1lyozhat\u00f3. <\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/fst-sw-2023_3-1200sq_0000_arrows.png\")
<\/figure>\n<\/div>\nA k\u00f6zponti elem, az akkumul\u00e1tor biztons\u00e1ga<\/h2>\n\n
H\u0151pajzsok …<\/h3>\n\n
H\u0151g\u00e1tak …<\/h3>\n\n
DIAvent …<\/h3>\n\n
S\u00ednp\u00e1rok …<\/h3>\n\n
<\/figure>\n<\/div>\nPrizmatikus cellakupakok: A fed\u00e9l felhelyez\u00e9se<\/h2>\n\n
<\/figure>\n<\/div>\nEMI \u00e1rny\u00e9kol\u00e1s: a m\u0171anyag \u00e1rny\u00e9kol\u00e1s tan\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n\n
<\/figure>\n<\/div>\neCON: „Be\u00e9p\u00edtett vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3val” ell\u00e1tott t\u00f6m\u00edt\u00e9sek<\/h2>\n\n
<\/figure>\n<\/div>\nElektroliz\u00e1torok: hidrog\u00e9n az \u00fczemanyagcell\u00e1hoz<\/h2>\n\n
<\/figure>\n<\/div>\nInnovat\u00edv anyagok \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sok<\/h2>\n\n