{"id":16122,"date":"2024-03-15T10:40:00","date_gmt":"2024-03-15T09:40:00","guid":{"rendered":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/2025\/07\/az-alapito-nyomaban\/"},"modified":"2025-07-30T16:10:55","modified_gmt":"2025-07-30T14:10:55","slug":"az-alapito-nyomaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/2024\/03\/az-alapito-nyomaban\/","title":{"rendered":"Az alap\u00edt\u00f3 nyom\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

Carl Johann Freudenberg – a Freudenberg Technology Group sikert\u00f6rt\u00e9nete vele kezd\u0151dik. 1849. febru\u00e1r 9-\u00e9n egy t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt egy kis b\u0151rgy\u00e1rat alap\u00edtott Weinheimben. Ezt k\u00f6vette a vil\u00e1gc\u00e9gg\u00e9 v\u00e1l\u00e1s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 felemelked\u00e9se, amely j\u00f3l dokument\u00e1lva van, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy modern arch\u00edvumban is. De mit \u00e1rulnak el a t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumok az alap\u00edt\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l, Carl Johannr\u00f3l, az emberr\u0151l? Hogyan jellemzik gondolatai \u00e9s tettei ma is a Freudenberg v\u00e1llalati \u00e9rt\u00e9keit? <\/p>\n\n

Julia Schneider, a c\u00e9g archiv\u00e1tora szerint: „K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy start-up alap\u00edt\u00f3t, aki \u00e9pp harmadszorra lett apa, \u00e9s egy polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zep\u00e9n rengeteg p\u00e9nzt vesz k\u00f6lcs\u00f6n az ap\u00f3s\u00e1t\u00f3l, hogy megv\u00e1s\u00e1roljon egy fizet\u00e9sk\u00e9ptelen kis ipari v\u00e1llalatot!”. Carl Johann szem\u00e9ly\u00e9nek ez a bevallottan leegyszer\u0171s\u00edtett megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se azt mutatja, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem volt h\u00edj\u00e1n az \u00f6nbizalomnak. Szerencs\u00e9je volt, hogy a megfelel\u0151 \u00f6sszetev\u0151ket \u00f6ssze tudta kapcsolni ahhoz, hogy a tanoncb\u00f3l fokozatosan t\u00e1rstulajdonoss\u00e1, majd k\u00e9s\u0151bb a c\u00e9ge egyed\u00fcli tulajdonos\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon. Mik voltak ezek az \u00f6sszetev\u0151k? Mi k\u00e9sztette a 30 \u00e9ves csal\u00e1dap\u00e1t arra, hogy egy bizonytalans\u00e1gokkal teli szakaszban higgyen a sikerben? „A megfelel\u0151 jellemvon\u00e1sok, de a megfelel\u0151 t\u00e1rsak is, mind szakmailag, mind emberileg” – mondja Schneider. <\/p>\n\n

\"\"
Az 1857-es k\u00e9zzel sz\u00ednezett f\u00e9nyk\u00e9pen a c\u00e9galap\u00edt\u00f3 a feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s hat gyermek\u00fckkel l\u00e1that\u00f3.<\/figcaption><\/figure>\n\n

A gyermek<\/h2>\n\n

Carl Johann mind\u00f6ssze kilenc\u00e9ves volt, amikor elvesztette \u00e9desapj\u00e1t, Georg Wilhelmet. Kezdetben a K\u00f6ln \u00e9s Frankfurt k\u00f6z\u00f6tt fekv\u0151 Hachenburgban a „Zum L\u00f6wen” fogad\u00f3t vezeti. A korai ipari szeg\u00e9nys\u00e9gi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n azonban rosszul mennek a dolgok. A fogad\u00f3t 1829 elej\u00e9n be kellett z\u00e1rni, \u00e9s a h\u00e1zi\u00farnak radik\u00e1lis p\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclt. V\u00e1mszed\u0151i \u00e1ll\u00e1st kapott Weilburg an der Lahnban, ahol nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1829. m\u00e1rcius 9-\u00e9n meghalt. Egyed\u00fcl fia, Carl Johann volt vele, akit Hachenburgb\u00f3l vitt mag\u00e1val. A csal\u00e1d gy\u00e1szol \u00e9s k\u00fczd a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9rt. Carl Johann \u00e9desanyja vele \u00e9s \u00f6t testv\u00e9r\u00e9vel Neuwiedbe k\u00f6lt\u00f6zik, ahol rokonok biztos\u00edtj\u00e1k a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcket. Carl Johann 14 \u00e9ves kor\u00e1ban a saj\u00e1t l\u00e1b\u00e1ra kell \u00e1llnia, \u00e9s tanoncnak \u00e1ll a nagyb\u00e1tyja b\u0151rm\u0171ves m\u0171hely\u00e9ben a 200 kilom\u00e9terre l\u00e9v\u0151 Mannheimben – ami akkoriban nagy t\u00e1vols\u00e1g volt. „A csal\u00e1d neh\u00e9zs\u00e9gei minden bizonnyal kiv\u00e1ltottak valamit Carl Johannban – minden bizonnyal azt a k\u00e9sztet\u00e9st is, hogy t\u00f6bbet hozzon ki mag\u00e1b\u00f3l” – mondja Schneider. „Erre k\u00f6vetkeztet\u00fcnk a k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151szakb\u00f3l, amelyben amb\u00edci\u00f3ja, szorgalma \u00e9s takar\u00e9koss\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n egyfajta self-made manr\u00e9 emelkedett”. <\/p>\n\n

A hegym\u00e1sz\u00f3<\/h2>\n\n

Carl Johann egyed\u00fcl van. De hamar r\u00e1tal\u00e1l \u00f6nmag\u00e1ra \u00e9s az er\u0151ss\u00e9geire. Nagyb\u00e1tyja, Johan Baptist Sammet \u00e9s annak t\u00e1rsa, Heinrich Christian Heintze tanoncak\u00e9nt \u00e9l Mannheimben – a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1hoz k\u00e9pest ny\u00fczsg\u0151 v\u00e1rosban. „Ez id\u0151 alatt r\u00e1d\u00f6bben, hogy saj\u00e1t tettei \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gei milyen pozit\u00edv hat\u00e1ssal vannak az \u00e9let\u00e9re. \u00d6nbizalomra tett szert, ami seg\u00edtette abban, hogy folytassa azt a c\u00e9lj\u00e1t, hogy valamit kihozzon mag\u00e1b\u00f3l” – mondja a lev\u00e9lt\u00e1ros. Szorgalma \u00e9s amb\u00edci\u00f3ja hajtja \u0151t el\u0151re. A fiatalember nemcsak a keresked\u0151h\u00e1z pultja m\u00f6g\u00f6tt szolg\u00e1lja ki a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kat \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtja ki az \u00e1rut, hanem a b\u0151r\u00fczletb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9tel\u00e9b\u0151l szivar\u00fczletet is \u00fczemeltet. \u0150, aki nem j\u00e1rt k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba, megtanult franci\u00e1ul \u00e9s angolul, j\u00e1rt a mannheimi Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zba, egyre magabiztosabban mozog tekint\u00e9lyes \u00e9s nemzetk\u00f6zi k\u00f6r\u00f6kben, \u00e9s nagyb\u00e1tyja c\u00e9g\u00e9n\u00e9l tov\u00e1bb bizony\u00edtja r\u00e1termetts\u00e9g\u00e9t. 1844-ben csendest\u00e1rsk\u00e9nt 20 sz\u00e1zal\u00e9kos r\u00e9szesed\u00e9st szerzett. <\/p>\n\n

A f\u00e9rj<\/h2>\n\n

Ugyanebben az \u00e9vben Carl Johann feles\u00e9g\u00fcl veszi Sophie Martensteint, akit el\u0151z\u0151 tavasszal ismert meg egy \u00e9nekkaron, az \u00fagynevezett Liedertafelen. Martenstein gazdag wormsi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik. Apja f\u0171szerkeresked\u0151, elismert \u00fczletember volt. Beleegyezik, amit bizony\u00e1ra nem csak sz\u00edv- \u00e9s jellembeli, de m\u00e9g csak nem is k\u00fcllemi vizsg\u00e1lat el\u0151z\u00f6tt meg. Gazdas\u00e1gi t\u00e9nyekr\u0151l van sz\u00f3, mind a szem\u00e9lyes p\u00e9nz\u00fcgyek, mind a szakmai siker tekintet\u00e9ben. Eml\u00e9kirataiban Sophie ezt \u00edrja: „Az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy j\u00f3 \u00e9s r\u00e1termett veje van, aki 5000 gulden [kb. 100 000 eur\u00f3nak megfelel\u0151 \u00f6sszeg] j\u00f6vedelemmel rendelkezett, meggy\u0151zte ap\u00e1mat, hogy egyetlen l\u00e1ny\u00e1t r\u00e1 b\u00edzza”. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben k\u00e9t l\u00e1nyuk sz\u00fcletett: Elise \u00e9s Luise, b\u00e1r az ut\u00f3bbi fiatalon meghalt. Amikor 1848-ban Mannheimben megsz\u00fcletett fia, Friedrich Carl, m\u00e1r tombolt a badeni forradalom. <\/p>\n\n

\"\"
Weinheim 1857-ben, balra a Freudenberg fest\u00e9kgy\u00e1r, amelyet r\u00e9szben eltakarnak a f\u00e1k.<\/figcaption><\/figure>\n\n

A kort\u00e1rs<\/h2>\n\n

Mi folyik Carl Johann mannheimi h\u00e1za el\u0151tt? Nem kevesebbr\u0151l volt sz\u00f3, mint a sajt\u00f3szabads\u00e1gr\u00f3l, az esk\u00fcdtsz\u00e9ki t\u00e1rgyal\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a n\u00e9met nemzet\u00e1llamr\u00f3l, szabadon v\u00e1lasztott parlamenttel. Addig az orsz\u00e1g f\u00fcggetlen ter\u00fcletek, k\u00f6zt\u00fck a Badeni Nagyhercegs\u00e9g Mannheim v\u00e1ros\u00e1val egy\u00fctt. A forradalm\u00e1rok k\u00e9t t\u00e1borra szakadtak: a liber\u00e1lis-alkotm\u00e1nyos \u00e9s a radik\u00e1lis-demokrata t\u00e1borra. Mannheimben felz\u00fadul\u00e1s t\u00e1mad, teljes felfordul\u00e1st k\u00f6vetelnek, n\u00e9pgy\u0171l\u00e9seket tartanak t\u00f6bb ezer r\u00e9sztvev\u0151vel. Sz\u00e1mtalan m\u00e1sik k\u00f6vette orsz\u00e1gszerte. Csetepat\u00e9kra ker\u00fcl sor. „Az \u00fczletemberek, akik \u00e1ltal\u00e1ban stabil politikai viszonyokat akarnak, aggodalommal figyelik az esem\u00e9nyeket. Ez vonatkozik az alap\u00edt\u00f3nkra is” – mondja Freudenberg c\u00e9glev\u00e9lt\u00e1ros. <\/p>\n\n

A v\u00e1llalkoz\u00f3<\/h2>\n\n

Az orsz\u00e1got politikai viharok s\u00fajtj\u00e1k, amelyek annak a banknak az \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t is okozz\u00e1k, amelyen kereszt\u00fcl a b\u0151r\u00fczletet v\u00e1lt\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel finansz\u00edrozz\u00e1k. A v\u00e1llalat p\u00e9nz\u00fcgyi neh\u00e9zs\u00e9gekbe ker\u00fclt, \u00e9s 1848-ban fel kellett oszlatni. „Freudenbergnek szerencs\u00e9je volt, hogy a v\u00e1ls\u00e1got lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt tudta kihaszn\u00e1lni a maga sz\u00e1m\u00e1ra, mert most m\u00e1r egy er\u0151s csal\u00e1d \u00e1llt m\u00f6g\u00f6tte, akik szint\u00e9n tudtak neki p\u00e9nz\u00fcgyi l\u00f6k\u00e9st adni” – mondja Schneider. Ap\u00f3sa, aki nagyra tartotta Carl Johann-t, a l\u00e1ny\u00e1nak, Sophie-nak biztos\u00edtotta a sz\u00fcks\u00e9ges t\u0151k\u00e9t, hogy t\u00e1mogatni tudja f\u00e9rj\u00e9t a t\u00f6rekv\u00e9seiben – \u0151 ugyanis \u00e1t akarta venni a v\u00e1llalat egy r\u00e9sz\u00e9t. Abban az id\u0151ben progressz\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, hogy l\u00e1ny\u00e1t ilyen m\u00f3don integr\u00e1lta a v\u00e1llalkoz\u00e1sba. <\/p>\n\n

Az alap\u00edt\u00f3 fia, a forradalom \u00e9v\u00e9ben sz\u00fcletett Friedrich Carl 90 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00edgy \u00edrt visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben: „Mivel a felsz\u00e1mol\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a k\u00e9t c\u00e9gtulajdonos sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, apa v\u00e1laszthatott a k\u00e9t partner k\u00f6z\u00f6tt. V\u00e1laszt\u00e1sa Heintze \u00farra esett. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre a Heintze & Freudenberg c\u00e9g Weinheimben, amely 1849-ben \u00e1tvette a kis borj\u00fab\u0151r-cserz\u0151\u00fczemet.”<\/p>\n\n

Mi\u00e9rt sz\u00e1ll be a b\u0151rgy\u00e1rba Heintz\u00e9vel, \u00e9s mi\u00e9rt nem a b\u0151rkeresked\u00e9sbe a nagyb\u00e1tyj\u00e1val? Egy v\u00e1llalkoz\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a b\u0151rgy\u00e1r sokkal nagyobb szervez\u00e9si \u00e9s n\u00f6veked\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1l, mint egy „egyszer\u0171” b\u0151r\u00fczlet. „Ez Carl Johann v\u00e1llalkoz\u00f3i v\u00edzi\u00f3j\u00e1t mutatja” – mondja Schneider c\u00e9glev\u00e9lt\u00e1ros. \u00c9s m\u00e9g valami: „Az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy ezekben a z\u0171r\u00f6s id\u0151kben is boldogulni tud, bizony\u00e1ra azon alapul, hogy m\u00e1r fiatalemberk\u00e9nt kiszabad\u00edtotta mag\u00e1t egy p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l, majd er\u00e9nyeivel sikeress\u00e9 v\u00e1lt. Bizonyos \u00e9rtelemben megism\u00e9tli azt, amit egyszer m\u00e1r elsaj\u00e1t\u00edtott. \u00c9s ez\u00fattal elt\u00f6k\u00e9lt sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy tapasztalat\u00e1t \u00e9s er\u0151ss\u00e9geit a maga jav\u00e1ra ford\u00edtsa”. \u00c9s \u00edgy, a forradalom k\u00f6zepette, egy glob\u00e1lis v\u00e1llalat ir\u00e1nyt vesz. 1849. febru\u00e1r 9-\u00e9n, egy p\u00e9nteki napon a partnerek hivatalosan is megalap\u00edtott\u00e1k a Heintze & Freudenberg c\u00e9get a c\u00e9gjegyz\u00e9kbe val\u00f3 bejegyz\u00e9ssel. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb a forradalmat leverik. <\/p>\n\n

A v\u00e1llalat igazgat\u00f3ja<\/h2>\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom \u00e9vben a forgalom megn\u00e9gyszerez\u0151dik, a dolgoz\u00f3k sz\u00e1ma pedig 50-r\u0151l 170-re n\u0151. „H\u00e1rom szempont fontos ehhez” – mondja Schneider. El\u0151sz\u00f6r is a min\u0151s\u00e9g. „Csak N\u00e9metorsz\u00e1gban jelenleg mintegy 10 000 b\u0151rgy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalat van. Freudenberg tudja, hogy \u0151 \u00e9s a Heintze csak a min\u0151s\u00e9ggel tud kit\u0171nni”. M\u00e1sodszor, azt is felismerte, hogy gyorsan nemzetk\u00f6ziv\u00e9 kell tennie az \u00fczletet, hogy b\u0151r\u00f6ket v\u00e1s\u00e1rolhasson \u00e9s b\u0151rt adhasson el. A „Go big or go down” mott\u00f3nak megfelel\u0151en kapcsolatokat \u00e9p\u00edtenek ki az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9s Sv\u00e1jcban, Nagy-Britanni\u00e1ban, Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban (akkor m\u00e9g az Oszm\u00e1n Birodalomban). V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban Freudenberg kor\u00e1n felismeri az innov\u00e1ci\u00f3 fontoss\u00e1g\u00e1t: felkarol egy franciaorsz\u00e1gi trendet, \u00e9s szabadalmi b\u0151r\u00f6ket k\u00e9sz\u00edttet. Meg kellett \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnie partner\u00e9vel, Heintze-vel szemben. „Ha lakkb\u0151rt k\u00e9sz\u00edtesz, kocsik\u00e1zol, ha norm\u00e1l b\u0151rt, gyalogolsz” – mondja, ism\u00e9t bizony\u00edtva el\u0151rel\u00e1t\u00e1s\u00e1t. A Weinheimb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 term\u00e9k az 1851-es londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kit\u00fcntet\u00e9st kapott, \u00e9s hossz\u00fa \u00e9vekre biztos\u00edtotta a v\u00e1llalat korai siker\u00e9t. <\/p>\n\n

A mentor<\/h2>\n\n

Miut\u00e1n 1874-ben a v\u00e1llalat egyed\u00fcli tulajdonosa lett, \u00e9s kifizette a Heintze csal\u00e1dot – szint\u00e9n feles\u00e9ge csal\u00e1dj\u00e1nak anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val -, Carl Johann megmutathatta v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt gondoskod\u00f3 oldal\u00e1t, amelyet kor\u00e1bban feltehet\u0151en akad\u00e1lyozott partnere kiz\u00e1r\u00f3lag \u00fczleti szeml\u00e9lete. M\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben megalap\u00edtotta alkalmazottai sz\u00e1m\u00e1ra az eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si egyes\u00fcletet, amelyb\u0151l k\u00e9s\u0151bb a Freudenberg v\u00e1llalati eg\u00e9szs\u00e9gp\u00e9nzt\u00e1r alakult. Ezt k\u00f6vette egy \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1mogat\u00e1si alap a r\u00e1szorul\u00f3 alkalmazottak \u00e9s csal\u00e1dtagjaik sz\u00e1m\u00e1ra. „Fel lehet ismerni a kapcsolatot a kora gyermekkori \u00e9lm\u00e9nyeivel” – mondja Schneider. <\/p>\n\n

Freudenberg a fiait, Friedrich Carlt \u00e9s Hermann Ernstet is beveszi a c\u00e9gbe, hogy t\u00e1mogass\u00e1k \u0151t, \u00edgy a v\u00e1llalat csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik. 1887-ben mindkett\u0151j\u00fcknek egyharmados r\u00e9szesed\u00e9st adott, mint \u00fczlett\u00e1rsak. Ekkor a v\u00e1llalatnak m\u00e1r t\u00f6bb mint 500 alkalmazottja volt. A gener\u00e1ci\u00f3v\u00e1lt\u00e1s alkalm\u00e1val \u00e9s az imm\u00e1r el\u00e9rt v\u00e1llalati m\u00e9retre val\u00f3 tekintettel Carl Johann 1887-ben le\u00edrta saj\u00e1t \u00fczleti elveit. Sz\u00e1m\u00e1ra a szer\u00e9nys\u00e9g, a becs\u00fcletess\u00e9g, a szil\u00e1rd p\u00e9nz\u00fcgyi alap \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz val\u00f3 alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g a sikeres v\u00e1llalkoz\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g legfontosabb alapelvei. A bizalom mot\u00edvuma – nemcsak \u00f6nmag\u00e1ban, hanem csal\u00e1dj\u00e1ban, partnereiben \u00e9s alkalmazottaiban is – szint\u00e9n nagy szerepet j\u00e1tszik. „Jobb sz\u00e1zszor b\u00edzni, kock\u00e1ztatva, hogy egyszer belebukunk, mint egyszer bizalmatlanul b\u00edzni”. <\/p>\n\n

\u00d6sszefoglalva: a sorscsap\u00e1sok \u00e1ltal form\u00e1lt Carl Johann Freudenberg – saj\u00e1t szavaival \u00e9lve – mindig „minden helyzetb\u0151l a legjobbat igyekezett kihozni” (id\u00e9zet az \u00fczleti alapelvekb\u0151l) szorgalommal, takar\u00e9koss\u00e1ggal, amb\u00edci\u00f3val, \u00f6nbizalommal \u00e9s az elvekhez val\u00f3 h\u0171s\u00e9ggel. A v\u00e1llalkoz\u00f3i el\u0151rel\u00e1t\u00e1ssal, az ezzel j\u00e1r\u00f3 nyitotts\u00e1ggal a v\u00e1ltoz\u00e1sokra \u00e9s az innov\u00e1ci\u00f3ra, valamint az \u00e1ltala gyakorolt bizalmi kult\u00far\u00e1val p\u00e1rosulva sikeres v\u00e1llalkoz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, akinek \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge a mai napig form\u00e1lja a v\u00e1llalati kult\u00far\u00e1t. <\/p>\n\n

Az akkoriban megfogalmazott alapelvek ma is a Freudenberg-csoport vil\u00e1gszerte \u00e9rv\u00e9nyes \u00fczleti elveinek alapj\u00e1t k\u00e9pezik.<\/p>\n

\r\n
\r\n \r\n <\/i>\r\n <\/a>\r\n <\/span>\r\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Carl Johann Freudenberg – a Freudenberg Technology Group sikert\u00f6rt\u00e9nete vele kezd\u0151dik. 1849. febru\u00e1r 9-\u00e9n egy t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt egy kis b\u0151rgy\u00e1rat alap\u00edtott Weinheimben. Ezt k\u00f6vette a vil\u00e1gc\u00e9gg\u00e9 v\u00e1l\u00e1s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 felemelked\u00e9se, amely…<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":16130,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[738],"tags":[1476,1461],"powerkit_post_featured":[],"class_list":["post-16122","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-weinheim-hu","tag-02_2024-szam-d","tag-175-ev-freudenberg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16122","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=16122"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16122\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16132,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16122\/revisions\/16132"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/16130"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=16122"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=16122"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=16122"},{"taxonomy":"powerkit_post_featured","embeddable":true,"href":"https:\/\/sw.fst.com\/magazine\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/powerkit_post_featured?post=16122"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}